Az információtechnológia kisördögei

IT-kalauzunkban igyekszünk olyan alapvetésekről írni, amik a számítástechnikát, az információtechnológiát azokhoz is közelebb hozzák, akik csekélyebb érdeklődéssel vannak a terület iránt. Meggyőződésünk, hogy a mai, digitálisan átszőtt világrendben erre az alap tájékozottságra mindenkinek szüksége van, aki egy okostelefont kézbe vesz, vagy e-mailes levelezést használ. Aktuális bejegyzésünk egy IT-filozófiai értekezés arról, hogy a lónak is négy lába van.

2011. február 24. – a Google levelezőrendszere, a Gmail egy adatátviteli probléma miatt órákra leállt az egész világon. A hiba akkor több mint 400 millió felhasználót érintett. (Mára egyébként a Gmailt használók száma elérte az 1,8 milliárdot.) Mivel a levelezőrendszert a magánszemélyeken túl cégek tömegei is használják a levelezésük bonyolításához, a 2011-es leállás üzleti működést is akadályozott

2018. július 16. – egyetlen hibás konfigurációs adat miatt globális szinten leállt az Amazon webáruháza. Kereskedők tömegei használják az Amazon rendszerét, így a leállás anyagi kárt is okozott az üzleti felhasználóknak.

2019. március 13. – egy elhibázott konfigurációs változtatás miatt órákra elérhetetlenné vált a Facebook. Az ez idő alatt megtekinthetetlenné vált macskás videók hiánya nem tűnik komoly kárnak, de üzleti szempontból vizsgálva az esetet, jelentős anyagi veszteséget okozott az üzleti alkalmazások és oldalak, valamint a FB hirdetési rendszerének átmeneti elérhetetlensége.

Ez csupán 3 kiragadott eset abból a számtalan, mindennapos előfordulásból, amikor egy számítástechnikai eszköz, rendszer, alkalmazás, vagy program váratlanul megáll, egy internetes felület nem töltődik be, vagy kifagy, és bárhová kattintunk, nem reagál.

Tekintettel az alkalmazásokat működtető kódtömeg elképzelhetetlen mennyiségére és mátrix-szerű komplexitására, talán nem is csodálkozunk azon, amikor ilyen jelenséggel találkozunk a mindennapi életben IT-eszközeinket és felületeket használva, olyannyira, hogy a legtöbb ilyen eset ma már fel sem tűnik. Kisebb lassulások, leállások időről időre előfordulnak, és talán már észre sem vesszük, amikor rutinszerűen kattintunk a frissítés, vagy a kilépés-belépés gombra, és a felület helyre is állt.

A cikk elején említettekhez hasonló anomáliák mindig is elkerülhetetlenek lesznek, hiszen ahogy az offline világ tárgyai, berendezései, úgy az IT- és online világ is produkál ilyeneket. Felhasználóként azonban abban bízhatunk, hogy a szoftverszolgáltató, a felület, vagy az alkalmazás üzemeltetője – ahogy azt hasonló esetekben pld. a Microsoft, a Skype, az Apple, az akkori T-Mobile is tette – azonnal megkezdi a hiba elhárítását, és az ügyfélkapcsolati rendszerén keresztül folyamatosan tájékoztatja a felhasználókat a fejleményekről, a károk ellensúlyozásának lehetőségeiről.

Az információtechnológia fejlődésének köszönhetően ma már elképzelhetetlenek azok a manuális megoldások, amelyekkel egy üzleti vállalkozást 20-30 évvel ezelőtt menedzselni kellett. Ha csak a számlázás, könyvelés, vagy a leltározás feladatait nézzük, belegondolni is ijesztő, mit kezdenénk az ezekre a célokra fejlesztett IT-megoldások nélkül. Ugyanakkor mindig ott kísért a fentiekhez hasonló hibák veszélye, de ha választanunk kellene, a potenciális hibák ellenére is a digitális megoldásokat választanánk, hiszen ezek nélkül nem tudnánk tartani tempót az üzleti életben.