Fő a biztonság – virtuálisan is!

Adatvédelem. Elsőre talán nem is gondoljuk, hogy magánemberként nekünk is dolgunk lenne ezzel a témával, pedig mindenki, aki használja az internetet, e-mailezésre, böngészésre, vásárlásra, közösségi oldalakat lapozva, sok gondtól kíméli meg magát, ha tisztában van a rejtőzködő veszélyekkel is.  Az interneten való barangolásaink, kattintásaink nyomán számtalan digitális adat keletkezik. Ezen adatok, melyek sok esetben személyünkhöz kapcsolódnak, sajnos támadási felületet is jelentenek, ha nem kezeljük körültekintően. Alábbi bejegyzésünkben körbejárjuk, miért fontos védenünk az adatainkat, és hasznos tippeket is adunk ehhez.

Amikor valamilyen digitális eszközt használunk a munkahelyen – az irodában és a tára mögött is –, vagy a magánéletben, folyamatosan adatokat generálunk és használunk. Adatnak minősül például a családi fotóalbum megtekintett képei, egy weboldal böngészésekor az általunk elolvasott cikkek, de a banki belépéshez, vagy a munkahelyi gyógyszerrendeléskor is számos adat keletkezik. Ez utóbbit szenzitív adatnak nevezzük, mert ezekkel azonosítjuk jogosultságainkat bizonyos felületek hozzáféréséhez, és navigálhatunk velük különféle zárt oldalakon. Értelemszerűen sem a családi fotókhoz hasonló személyes értéket képviselő, sem pedig egyéb szenzitív adatainkat nem szeretnénk idegenek kezében tudni vagy elveszíteni.

Sajnos mára több olyan, adatokhoz értő egyén és szervezet létezik, amelyek a hozzáértésüket felhasználva próbálnak más emberek, vagy szervezetek adataival visszaélni. Általában „kiberbűnőzőként”, vagy hackerként szoktunk hivatkozni rájuk. Nem is gondolná az ember, hogy hány féleképpen vissza lehet élni a fontosabb adatokkal, így – a teljesség igénye nélkül – hoztunk néhány példát:

• Zsarolás: Ha a hackereknek sikerül megszerezniük egy szervezet, vagy személy adatait nagyobb mennyiségben – például egy szerveren, vagy adattárolón található minden adatot –, akkor azokat képesek zárolni, majd azokkal megzsarolni a tulajdonost. A bevett szokás, hogy csak bizonyos összegért oldják fel róla a zárat. A legnagyobb ilyen eset az Acerrel történt meg: a REvil nevű hackercsoport a számítógépgyártó banki és egyéb pénzügyi adatait zárolta, és nem kevesebb, mint 50 millió dollárt kért a visszaállításért.
• Közvetlen lopás: Amennyiben sikerül a kiberbűnözőknek konkrét személyes adatokat vagy akár jelszavakat ellopniuk, azokkal akár közvetlenül is le tudják emelni a pénzt egy-egy bankszámláról, esetenként akár úgy is, hogy egy darabig észrevétlen marad a tranzakció. Ez korunkban, amikor a kriptovaluták tranzakciói egyébként is nehezen – vagy egyáltalán nem – lekövethetőek, egyre gyakoribb.
• Kémkedés: Előfordulhat, hogy hackerek segítségével egy cég vagy induló vállalkozás betör más vállalatok eszközeibe, hogy ellopja az azokon található információt – akár ügyfelekről, akár üzleti stratégiákról –, és azokat tisztességtelen versenyelőny megszerzésére használja fel. Egy kirívó példa erre, hogy 2010-ben kínai szervezetek több mint 20 amerikai nagyvállalat, köztük a Google és az Adobe rendszereihez szereztek hozzáférést.
• Vandalizmus és Hacktivizmus: Az is előfordulhat, hogy a hackerek nem közvetlenül a saját érdekeik miatt lopnak el bizonyos adatokat, hanem csupán a hackelés kedvéért, vagy hackerek közti versengés okán. Egyes hackerek pedig politikai indíttatásból akarnak megváltoztatni vagy megsemmisíteni bizonyos webhelyeket.

Helyzettől függően a felsoroltakon kívül más módon is okozhat kárt az adatok elvesztése. Példáinkban ugyan a legnagyobb, legkirívóbb eseteket mutattuk meg, semmiképpen sem szabad azt gondolni, hogy a mi kisvállalkozásunkat vagy személyes adatainkat nem érheti támadás.